Hátizsák

Ez a kötött hátizsák már egy hete készen van, de mivel a varrásnak nem vagyok éppen a nagymestere, így csak most tudom bemutatni, most lett ugyanis kész a bélése. Unokahúgomnak kötöttem szülinapjára, szerintem ezzel a virágos béléssel, jó hangulatú kis táska lett.

A fonal három ágú gyapjú, amit hetes vastagságú tűvel kötöttem, a minta saját. Ennek különösen örülök, mert ilyennel még eddig nem igazán mertem próbálkozni..

A munka a vastag tűvel jó haladósnak tűnt, aztán a kötés során derült ki számomra, hogy milyen nehéz egy ilyen vastag fonállal kötni, a kézfejem megfájdult és teljesen elfáradt, mivel itt sokkal nagyobb mozdulatokra van szükség. A kisebb tű sokkal kényelmesebb.

De megérte a "szenvedést", mert a tulajdonosa örült neki.

Hasonlóan jó kedélyű hétkezdést kívánok mindenkinek!!

Zokni Kishercegnek..

Íme az életem első zoknija. Persze, mint legtöbb első munka, nem igazán lett jó, a szára túl bő, a feje túl rövid. A fonal sem jó ehhez, mert tiszta pamut és egyáltalán nem enged. Arra is rájöttem, hogy ez a fajta kerek orr nem igazán tettszik, szóval következőleg kipróbálom a másik fajtát, ahol laposan záródik a vége.

Kisfiamnak (hogy milyen okból?) viszont nagyon tettszik a lábbeli, folyton ezt akarja viselni..

Szerelem ez..

Nemrégiben feltette valaki a kérdést, hogy miért töltöm szabad perceimet kötéssel? A kérdés egyszerűnek tűnik, de a válaszadás nem is volt olyan könnyű. Tényleg, miért is kötök? Mert tulajdonképpen csak azt tudom mondani hogy szeretem csinálni, alig várom, hogy legyen néhány szabad percem és leülhessek a munka mellé. Egyfajta szerelem ez, ha nincs mit kötni, hiányzik, és ha egy szép, izgalmas darab készül, akkor mint egy szerelmes kis fruska folyton rá gondolok.
Kíváncsi vagyok, Ti mit gondoltok, és ha van kedvetek szavazzatok!! Egyszerre több választ is jelölhettek!

Szép napot!