2009. november 12., csütörtök

Manócska

Egyik délután megérkezett Manócska, akinek az a nemes feladat jutott, hogy a még mindeg sokszor felébredő nagyfiam álmát őrizze..


Az ötlet egy korábban látott, kötött manótól (sajnos már nem találom ezt a forrást) meg innen jött:



Ez egy darab valódi szőrme, ami korábban hajbavalóként funkcionált - volna. Mivel én elvből nem rakok magamra semmiféle állati szőrt. Azért ennek megkegyelmeztem és felhasználtam, mivel hihetetlenül finom a tapintása, jól esik az embernak az arcához simizni. Azóta nincs elalvás manó nélkül.

2009. november 10., kedd

Atya-gatya!!

A színátmenetes tolnai gyapjúból ha körben kötünk, gyönyörűséges mintát kapunk!

Habár rég írtam bejegyzést, azért még továbbra is a lelekes kötögetők táborához tartozom. Gondom leginkább az idővel van, hogy a meglévő pici szabadidőmet sajnálom másra (úgy érzem legalább is) fecsérelni, mint kötésre. Azért csak bemutatom szépen sorban az utóbbi időszak terméseit, mert talán akad köztük olyan amit érdemes közszemlére tenni. Rengeteget bontottam mostanában. Nem értem miért, de vhogy minden szűkre sikerül.
Ez a naci egyike azoknak amelyek nem lettek kicsik. A szabása elég egyszerű, de a mintája!! Ugye?

2009. szeptember 1., kedd

Nyakpárna utazáshoz..

Evvel a kígyós nyakpárnával szeretném kényelmesebbé tenni nagyobbik fiamnak nyaralásunk utazás részét, amit ő egyébként nem túl jól visel. Biztos sokan ismeritek az örökösen visszatérő kérdést: "Mikor érünk már oda?" Ez remélhetőleg nem csak kényelmes lesz, hanem el is játszik majd vele egy kicsit, így nyerünk egy-két nyugodt percet.


Anyaga: gyapjú, a minta pedig saját ( a kanyarral meg is szenvedtem rendesen).

2009. augusztus 24., hétfő

Befejeztem..

végre a már korábban említett takarót, ami a férjem szülinapjára készül. Bár aggódtam, hogy nem készül el időben, de még maradt is két hetem.

Íme:




A mérete rendes felnőtt nagyságú, szóval nem fog kilógni a labunk hideg téli estéken.

Egy a sokhoz..

Én is készítettem egy négyzetet (már tuljadonképpen rég készen van, csak most volt időm feltenni), ami majd Csipcsilla takarójához csatlakozik..

2009. augusztus 4., kedd

Erika bulija

Bár születésnapokon az ünnepelt kap ajándékot, most Erikánál a meghívottak egyike részesülhet ezen csodák egyikében.


Képtelelen voltam ellen állni, ha csak szikrányi is az esély..
Erika! Ezúton is további sok sikert a blogodhoz!!


2009. augusztus 3., hétfő

Kicsit kiestem a ritmusból..

hiszen a szokott dolgokra (mint kötés és blogolás) nem nagyon jut idő. De a nyár már csak ilyen És én szeretem, hogy ilyen. Más, mint a maradék három évszak, sokkal nyitottabban él az ember.
Azért persze szinte mindig van egy kevés idő a napomban, amit a kedvenc hobbimmal tölthetek.
Kell is, mivel a következő munkám határidős. Történik ugyanis, hogy a férjecske szeptemberben 40 lesz és hát az ember lánya szeretne valami emlékezeteset átadni ilyenkor.
Én pedig ebben a pénzért mindent megkapható világban szeretek kézzel készített dolgokat átadni, már amikor van rá lehetőségem. No, de mit lehet egy férfinek kötni?? Mert ugye sapka-sál verzió azért mégsem ildomos ilyen kerek napon, hát a pulcsi sem járja, főleg mert nem igen tettszenek a kötött férfi pulóverek. Maradt a takaró. Ez legalább emlékezetes lesz, és ebben biztos benne leszek, de nem kicsit, mert bár a takaró mintája igen egyszerű (sima kötés váltakozik rizsszemmel), de a mérete azért tartogat némi kihívást, mivel ugye felnőtt méret. És hát az anyaga is, ebben a közel 40 fokban, amikor már kötés közben a kezdi befedni a testem. No, de azért nem veszítem el a lelekesedésem, a cél lebeg a szemem előtt és ez erősít.
Íme a drága, a kép korábbi, azóta sokat nőtt..

Közben azért van egy másik "alibi" kötésem is, mert esténként is kell valami a kezembe (erről majd később), a takaró meg titokban készül. Remélem, nem olvassa a blogot, elég nagy meglepetés érne (vagy őt?)

Szép estét Nektek!